Új Élet: Niki szemszögéből: 16. fejezet

16. Fejezet : Be toppan apuci!!!


- Nos akkor mi is a panasza kis asszony? - kérdezte az orvos.
- Hát kapar a torkom és lázam is volt az elmúlt napokban. - mondtam és próbáltam a legjobban hazudni.
- Értem... Kérem vegye le a pólóját. - jelentette ki az orvos.
Igazából új orvosom van még elég fiatal, nem rég szabadult az egyetemről. Maximum 22 éves lehet, de igazából most vagyok itt először és hát eddig női orvosom volt, persze az előtt le vettem a pólóm, de még soha nem öltöztem le fiú előtt. 
- T-Tessék? - kérdeztem, igaz értettem mit mondott, de nem akartam meg hallani.
- Vedd le a pólód! - nézet rám és elő vette azt az izét amivel a szív verést kell hallgatni.
- Nem lehetne ruhán át? - kérdeztem és teljesen vörös lettem akár Castiel haja.
- Nem... - nézett rám az orvos akár egy idiótára.
- R-Rendben. - levettem a pólóm. Persze még vörösebb lettem, mivel melltartóba álltam előtte. 
- Fordulj. - úgy kezelt akár egy kutyát, de meg fordultam és már nyugodtabb lettem persze addig ameddig el nem kezdett matatni a melltartómmal. 
- Ömm... Élnézés, de az a melltartóm. - próbáltam nem oda nézni.
- Elnézést. - ekkora egy perverz orvost! - Rendben kész! Fel öltözhet.
Gyorsan magamra kaptam a pólóm és meg akartam fordulni amikor hirtelen mögöttem termet és elkezdett rám nyomulni. 

- Maga mit csinál?!? - ideges lettem és féltem.
- Semmi különöset csak hát ezt. - hirtelen meg csókolt és próbáltam ellökni amikor Castiel benyitott.
- Mi lenne ha le szállna a lányomról? - kérdezte és el húzta tőlem a pasast. 
- Maga az apja? De hát nagyon fiatal! - teljesen vörös volt szegény hapsi, de hát ne nyomuljon gimis lányokra!
- Véletlen baleset volt. - próbált úgy viselkedni mint egy apa.
- Maga hány éves? 17? - kérdezte az orvos látszott, hogy kicsit fél.
- Ömm.... - elkezdett számolni magában, de hát Castielnek az sose ment jól.
- Apa most 29 éves. - vettem az adást nyugi Cast.
- Rendben... - gyorsan írt egy igazolást 3 napra. Remek Csütörtökön és Pénteken mehetek suliba.
- Kösz... - meg fogta Castiel a kezem és kirángatott az orvostól egészen hazáig.
Semmit sem szólt csak végig húzott a városon. Mikor végre haza értünk elkezdet kérdezősködni, hogy mit csinált a perverz orvos. 
- Mit csinált? - kérdezte és végig vizsgált. 
- Háát... Meg nézte e szív verésem és hát akkor le kellet vennem a pólóm és ... - közbe vágott.
- Micsoda?!? Ennek a palinak a szeme is rosszul állt. - Castiel hihetetlenül ideges és mérges volt.
- Engeded, hogy folytassam? - kérdeztem és leültem a kanapéra. - Szóval. Miután meg nézte elöl a szív verésem elkezdett matatni a mell tartómmal, de akkor gyorsan elugrottam és fel vettem a pólóm, de amikor meg fordultam mögém jött és rám mászott. Meg csókolt és ennyi, de ha nem jössz akkor... - ismét félbe szakított Castiel és az arcomra tette a kezét. 
- Nem történt és ez a lényeg... - kedvesen mosolygott. Teljesen olyan volt mint a bátyám és az apám. - Át kéne öltöznöd.
- Nem egy utolsó ötlet. - elkezdtem le venne a pulcsim, de nem akart lejönni rólam. - Ömm Castiel segítenél?- mosolyogtam rá mire ő szépen lecseszett.
- Hogy lehetsz ekkora balfék? - oda lépet hozzám és elkezdett bajlódni a cipzárral. - Tényleg béna vagy! - még közelebb jött és már teljes erejéből próbálta amikor be rontott a lakásba az apám.
- Szia Kicsim!!!! Meg jött apuci!!!!! - ordított apám akár egy idióta
Persze mivel Castiel próbálta levenni rólam a pulcsim elég félre érthető volt a dolog.
- Apa!!! - gyorsan ellöktem Castielt. -M-Mit csinálsz itt???
- Hozzád jöttem, de mint látom valamit meg zavartam... - nézett apám Castra aki teljesen vörös volt.
- Semmit nem szakítottál félbe. Várj! Mire gondolsz? - néztem apámra kérdően.
- Hááát tudod... - teljesen piros volt ő is. de aztán meg értettem.
- Neeem!!! Semmi ilyesmi Castiel csak barátom! Csak be ragadt a cipzár és segített. - már én is vörös voltam.
- Értem. -jelentette ki apám és Castiel felé fordult. - Üdv én vagyok Niki apukája! - nyújtotta oda a kezét Castielnek.
- Ömm Jó napot... - fogta meg apám kezét.
Leült a kanapéra apám és Castiel és valamiről beszélgettek, de nem igazán hallottam mivel én próbáltam kávét főzni. De nem igazán ment főleg akkor amikor magamra öntöttem az egyik tele pohár kávét.
- Hogy az a ***!!! - ordítottam és Castiel ide szaladt hozzám, persze apám csak ült és nézte az eseményeket. -Király a kedvenc pólóm! - elkezdtem csapkodni és teljesen idegbeteggé váltam. Anyumtól örököltem
- Nyugi! Vedd le és add ide kiszedem belőle a foltot. - gyorsan berohantam a szobámba és át vettem a pólóm. A kávésat a kezébe nyomtam.
Kb. 5 percig mosta majd a vízben hagyta ázni. Nem is látszott a folt. Majd vissza mentem a konyhába és meg csináltam a kávékat. Miután kész volt be vittem a nagy szobába és elkezdtem apámat faggatni.
- Miért vagy itt???
- Hááát meg ismerkedtem egy csinos egyetemista lánnyal és a barátnőivel nagyon kedvesek és ma este át jönnek a szálódába ahol szállok és amikor költöztem itt hagytam a szerencse bokszerem.
- Te egy alsó nadrágért jöttél ide?!? - az apám egy idióta.
- Hát igen. Nagyon csinosak a kicsikék és hát ma este ... - félbe szakítottam apám.
- Ne is folytasd!!! - jelentettem ki.
- Uram maga egy igazi szoknya pecér... - mondta Castiel az orra alatt.
- Köszönöm fiam!!! És te hogy állsz a lányokkal. - nézett Castra.
- Van egy lány, de most mással jár... - rá se nézet az apámra csak a kávét nézte.
- Értem. És te Niki?
- Hmm?
- Jelenleg van fiúd? - most rám nézett apám.
- Nincs...
- És esetleg egy jelölt? - fogta meg a vállam.
- Van de mással jár... Vagyis hát azzal a lánnyal jár akibe Castiel szerelmes és a lány a legjobb barátnőm. - le vettem a szemem apámról és kinéztem az ablakon majd vissza térve a szobába az órára néztem. - Apa... mikor is mennek hozzád a lányok?
- Hat órára! - mosolygott büszkén apám.
- És kocsival vagy?
- Igen!
- Rendben akkor csak közlöm, hogy fél hat.
- Micsoda? - állt fel apám a fotelből.
- Gondoltam szólok. - ittam a kávémat.
- Milyen gyorsan repül az idő!!! Akkor én most megyek. - lehajolt hozzám és nyomott a homlokomra egy puszit. Elköszönt Castol és elment.
- Ennyit az apámról. - tettem le az asztalra a kávét és elterültem a kanapén.
- Niki... Csak, hogy tud. Ha tovább fekszel ott rád mozdulok! - próbált nem rám nézni.
- Jaaj bocsi!- gyorsan fel ültem.
Nem sokkal később közölte Cast, hogy csinál kaját. Meg fogta a telefont és fel hívta a közeli pizzázót és rendelt két közepes pizzát. Még a pizza kiért addig meg ágyaztam Castielnek és bekapcsoltam a tvt. Miután meg jött a pizza át öltöztünk pizsibe és leültünk tévézni. Utolsó amit láttam az Castiel válla mivel ismét ott aludtam el, így egyértelmű, hogy ma is együtt aludtunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése