13. Fejezet: Nem lehet!
- Meg ismételnéd? - nagyra nyitottam a szemem. Ezt tényleg ő mondta?
- Szeretlek... Szeretlek.... Szeretlek.... - a fülembe suttogta meg állás nélkül.
- Hagyd abba. - ellöktem magamtól és az ablakhoz mentem és bámultam ki rajta.
- De ha egyszer sze..- bele vágtam a mondatba.
- Ki ne mond! Ki ne mond!! KI NE MOND!!! - meg fordultam és ordítottam. - Hetekkel ezelőtt még én volt az aki elronthatja a tökéletes terved. Most meg szerelmet vallsz. - ismét az ablakhoz fordultam, amin kinézve szakadt az eső.
- Te is és én is jól tudjuk, hogy Molly csak a tervem meg valósításához kellet. - a vállamra rakta a kezét.
- Ne érj hozzám! Ki használod a barátnőmet! Mocskos és undorító vagy! Kérlek menj el.
- Tudom, hogy szeretsz!!! Kérlek ne tagadd!!! - Kentinre néztem aki egyre közelebb jött hozzám. - Tudom!!!
Elém lépett és az arcomra tette a kezét.
- Csak egy csók. Mollynak nem kell meg tudnia. - jelentette ki és közelebb hajolt.
- Egy csók. Ha semmit nem érzek menj el. - be csuktam a szemem és össze szorítottam a kezem.
Éreztem amint egyre közelebb jön, éreztem ahogy ki fújja a levegőt. De meg állt, másod perceken át így állt, nem csókolt meg, de hirtelen meg csókolt.
- Na?? - kérdezte Kentin amikor abba hagyta a csókot.
- Semmi. Most kérlek menj el! - ennyi Molly az egyik legjobb barátom.
- Niki...
- Menj. Kérlek.
Azzal Kentin elment én meg leültem a kalapéra és az arcom egy párnába temettem. Hazudtam Kentinnek valamit éreztem, de Molly a barátnőm. Nem veszem el a fiúját akár mennyire fáj. Pár perc után fel hívtam Castielt gondoltam beszámolok neki erről.
- Castiel? Itt Niki.
- Szia Niki. Mizu?
- Asszem valami nagyon rosszat tettem.
- Mit csináltál?
- Nem tudom, hogy mondjam el...
- Csak nyögd ki.
- Rendben. Meg csókoltam Kentint.
-.... - semmit nem mondott.
- Castiel? Itt vagy?
- ....- még mindig semmi.
- Kérlek szólj bele!
- Miért? Miért csókoltál meg egy férget? - dühös volt Castiel. - Jelentett valamit?
- Igen jelentett, bár inkább ne jelentett volna.
- Mindjárt ott vagyok. Elment már?
- Igen...
- Akkor nem kerül kórházba. Még egy kérdés.
- Igen?
- Te is akartad? És csak csók volt?
- Igen én is akartam. És igen csak egy csók. De ne gyere maradj otthon.
- Rendben. És Molly? Mit mondasz majd neki?
- Azt, hogy szeretem Kentint.
- Szereted?
- Igen.
- Mennyire?
- Nagyon....
-.....- ismét csönd Castiel felől.
pár percig csak csönd majd egy nagy ricsaj.
- Castiel? Minden rendben?
- Igen csak kiesett a kezemből a telom. - gravitációt meg hazudtolva a szoba falának.
- Rendben.
- Vagyis akkor elmondod Mollynak, hogy szereted Kentint?
- El holnap elmondom.
- Köszönöm....
- Mit???
- Hogy kapok egy szabad utat Mollyhoz. Jó éjt. Szia...
- Szia...
Szeretem Kentint és ezt holnap el mondom Mollynak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése