8. Fejezet :MICSODA?!?
Éppen az uszoda felé tartottunk, amikor össze futottunk Alexyvel.
- Sziasztok! - Alexy és a tesója Armin egy osztályba járnak. Mind ketten kedvesek bár Armin túl sokat gépezik, de Alexy imád vásárolni. Igazából Alexy jobban bejön csak háát.... ömmm , hogy is mondjam. Nem éppen a lányok a kedvencei.
- Szia Alexy! - ölelt át kicsit szorosan bár aranyos volt.
- Sz-i-a!!! Ki nyomod belőlem az ebédem!!! - majd szép lassan elengedett.
- Ohh! Bocsesz, csak olyan cuki vagy! A pánt nélküli pólód és a szoknyád valami enni való erre még rá jön a hajad színe. Mint valami cukorka!
- Hááát köszi. Élvezni akarom, hogy még ma meleg van. Lehet pár múlva beköszönt a z ősz. - öleltem át magam amint éreztem a a hűvös őszi szellőt.
- Értem én. Ti is az uszodába igyekeztek? - meg állította a telefonján hangosan szóló zenét.
- Igen oda tartunk. - válaszolt Zoey.
- Remek! Akkor veletek megyek! - indultunk tovább. -De hát Niki. -torpant meg. - Te nem is tudsz úszni!
Ez volt az a pont, hogy vörös lett az egész arcom.
- Tudom. És nem volt tervem úszni. Majd a medence szélén ülök. - Mázlira, hogy az uszodát a diákok ingyen használhatták. Igaz csak akkor ha rendesen fizették az osztály pénzt.
- Akkor majd én is veled leszek! Nem igazán szeretek úszni. - meg fogta a kezem. Ismét vörös lettem. - Esetleg baj ha a kezedet fogom? - kérdezte Alexy.
- N-Nem, ha szeretnéd. -nyeltem egy nagyot és közben beértünk az uszodába. Csak meg mutattuk, hogy még mindig az iskola fogjai vagyunk és bementünk. Alexy még mindig a kezemet fogta. Ha valaki nem ismerné Alexyt és nem tudná, hogy meleg akkor minden bizonnyal azt hinné, hogy járunk. Nem mintha baj lenne, Alexy kedves és aranyos fiú, de nem az esetem.
Amint meg láttuk a medencét fel fordult a gyomrom. Szinte utálom, hogy nem tudok úszni. Alexy ahogy meg látta a tömeget elengedte a kezem. Szétváltunk és elmentünk öltözni. Alexynek inkább a lány öltözőben kéne öltözni-e. Gyorsan át öltöztünk majd irány a medence.
Zoey fejesel a vízbe ugrott én meg leültem a medence szélére és a vízbe raktam a lábam. Majd meg pillantottam Ambert. Lassan Kentint is. Egyik jobb mint a másik. Éreztem ,hogy hív a természet ezért jeleztem Zoeynak, hogy mindjárt jövök.
Fel iszkoltam az öltözőbe, éppen mentem volna be az ajtón amikor meg hallottam Amber hangját. A fal mellé húzódtam és hallgatóztam.
- Ne gyere ide! Itt is a DÖK elnököt akarod majd játszani. Senki nem kíváncsi rád! - Amber üvöltött a telefonjába. Hogy beszélhet így a saját báttyával? Ez volt az a pillanat, hogy szép lazán bementem az ajtón és elvettem Ambertől a telefonját.
- Nathaniel. Niki vagyok. Én kíváncsi vagyok rád. - majd egy laza mozdulattal letettem a rózsaszín telefont és vissza adtam Ambernek. Eddig se bírt most csak szítom a tüzet.
- Te kis...... Mit képzelsz magadról? Ki vagy te itt? Hee??? Eddig is utáltalak... MOST MEG FOGOM KESERÍTENI A MOCSKOS KIS ÉLETEDET! - már a kezét is emelte, hogy meg üssön. Nem mintha elakartam volna kerülni a kezét sőt, megvártam még pacsit add a kezével az arcomra. Ő csak nézet. Majd elkezdet nevetni.
- Egy ilyen kis cafka!!! Semmire kellő vagy! Nem mintha bárkinek is elnyerted volna az ízlését! - a mondatok hallatán ökölbe szorítottam a kezem. És csak annyit mondtam.
- Nem mondhatsz ilyet a testvérednek... -ismét csak nevetett.
- Azt mondok neki amit akarok! És nekem olyan ne feleseljen aki egy deszka! - Csak nevetett meg állás nélkül amikor Alexy bejött az öltözőbe és meg fogta a csípőm majd magához húzott, be csukta a szemét és meg csókolt.
Zoey fejesel a vízbe ugrott én meg leültem a medence szélére és a vízbe raktam a lábam. Majd meg pillantottam Ambert. Lassan Kentint is. Egyik jobb mint a másik. Éreztem ,hogy hív a természet ezért jeleztem Zoeynak, hogy mindjárt jövök.
Fel iszkoltam az öltözőbe, éppen mentem volna be az ajtón amikor meg hallottam Amber hangját. A fal mellé húzódtam és hallgatóztam.
- Ne gyere ide! Itt is a DÖK elnököt akarod majd játszani. Senki nem kíváncsi rád! - Amber üvöltött a telefonjába. Hogy beszélhet így a saját báttyával? Ez volt az a pillanat, hogy szép lazán bementem az ajtón és elvettem Ambertől a telefonját.
- Nathaniel. Niki vagyok. Én kíváncsi vagyok rád. - majd egy laza mozdulattal letettem a rózsaszín telefont és vissza adtam Ambernek. Eddig se bírt most csak szítom a tüzet.
- Te kis...... Mit képzelsz magadról? Ki vagy te itt? Hee??? Eddig is utáltalak... MOST MEG FOGOM KESERÍTENI A MOCSKOS KIS ÉLETEDET! - már a kezét is emelte, hogy meg üssön. Nem mintha elakartam volna kerülni a kezét sőt, megvártam még pacsit add a kezével az arcomra. Ő csak nézet. Majd elkezdet nevetni.
- Egy ilyen kis cafka!!! Semmire kellő vagy! Nem mintha bárkinek is elnyerted volna az ízlését! - a mondatok hallatán ökölbe szorítottam a kezem. És csak annyit mondtam.
- Nem mondhatsz ilyet a testvérednek... -ismét csak nevetett.
- Azt mondok neki amit akarok! És nekem olyan ne feleseljen aki egy deszka! - Csak nevetett meg állás nélkül amikor Alexy bejött az öltözőbe és meg fogta a csípőm majd magához húzott, be csukta a szemét és meg csókolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése