7. Fejezet: Féltékenység átka
Lassan már 1 hónapja barátkozok Mollyval. Szinte már a legjobb barátnőm. De ma nem vele hanem Zoeyval megyünk uszodába. Nem igazán tudok úszni, de a gyerek medence pont jó és elég a hoz, hogy Zoey ne legyen egyedül.
Éppen a találka helyére igyekszem. Már lassan ott is vagyok. Elméletileg a suli melletti kávézóba kell találkoznunk. De amikor oda értem mit láttam.
- Szeretlek Zoey! - mondta Lysander amint épp abba hagyták a csókolózást Zoeyval.
- Én is! - meg ölelte Lysandert Zoey.
- Köhöm!! Én is itt vagyok!!! - léptem oda hozzájuk akik elugrottak egymástól.
Ami azt illeti kicsit féltékeny lettem. Jártam Lysel és hát szerettem akkor is amikor szakítottunk. Már nem szeretem csak olyan érdekes ez az érzés.
- Sziasztok! Csak nem zavartam meg valamit? - meg zavartam, de nem nagyon érdekel.
- Szia! Nem. - ölelt meg Zoey.
- Szia! Nem egyáltalán. - Lys kicsit feszengett. Nem így akarta, hogy megtudjam, de hát véletlen egybe esés.
- Akkor mehetünk? - kérdeztem
- Persze! Szia Lysi! - Lysi?!? Kajak Lysi?!? Ez valami röhejes. Pff... Na jó nekem nem engedte, hogy így hívjam.
- Szia Cuki muki! Szia Niki. - Cuki muki, hány ingerem van és már megint egymást nyalják. Be kéne tiltani a közterületen való párosodást.
- Szia Lysander.- azzal el is mentünk.
Út közben beszélgettem Zoeyval.
- És mond csak. Mióta jársz Lysel? - meg nyaltam a szám szélét.
- Nem is tudom. kb. egy hete. -mosolygót.
- E-Egy *nyelés* hete?!? - próbáltam nem ideges lenni. Végül is semmi közöm Lys életéhez.
- Igen. Eleinte furi volt, de megszoktam és tetszik. - a telefonjára nézet majd az arcomba nyomta. - Látod Lys írt! Olyan cuki! Azt írja hiányzok.
Nekem miért nem írta ezt soha?
- És ki tud róla? - nem néztem rá csak előre mentem.
- Hát Molly, Kentin, Castiel, Dorina. Meg most te.
- Mindenki tudta csak én nem? Mikor akartad elmondani? - meg álltam és rá néztem.
- Tudtam, hogy ki fogsz borulni ezért kértem mindenkit, hogy ne mondja el neked. És szép lassan akartam elmondani, hogy ne legyél mérges.
- Nem vagyok mérges!
- De az vagy! - indultunk tovább.
- Ezt akkor sem hiszem el.
- Most ezen fogsz rágódni? Mert ha igen haza megyek. -fordult meg Zoey, hogy haza menjen. De elkaptam a karját.
- Az a lényeg, hogy boldog vagy. Csak én és Lys soha nem csókolóztunk nyilvános helyen, nem mondta, hogy szeret, nem becézgetett, nem hívogatott, és nem írt üzenetet, hogy hiányzom neki.- Zoey csak nézet rám majd át ölelt.
- Ezt nem tudtam, bocsi. - abba hagyta az ölelést. - Nem akarok elveszíteni egy barátot egy fiú miatt.
- Semmi gond, és én se! azzal tovább indultunk Zoeyval az uszodába. Mit tartogat még ez a nap?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése